PORTFÓLIÓ KÉSZÍTÉSE

OKTATÁSI SEGÉDANYAG TANÁRSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

(Összeállította: Cs. Czachesz Erzsébet, közreműködött Vidákovich Tibor és Zsolnai Anikó)

 

 

 

A portfólió fogalma, típusai és készítésének céljai

 

 

Az alábbi rövid összefoglalásban Falus Iván és Kimmel Magdolna (2003) könyvének alapján, abból gyakran szó szerinti idézetek segítségével olyan leírást kísérlünk meg adni a portfólióról és készítéséről, amelynek segítségével a tanárszakos hallgatók önállóan készíthetnek saját munkáikról, és/vagy tanítási gyakorlatukról portfóliót.

A tanárjelölt által készített portfólió helyettesítheti a pedagógiai-pszichológia vagy módszertani témából írt szakdolgozatot vagy szakdolgozatfejezetet. Így a hallgatók a tanári képesítővizsga követelményeinek a teljesítésére választhatják az előbbiek helyett a portfólió elkészítését is.

 

„A portfólió olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek megvilágítják valakinek egy adott területen szerzett tudását, jártasságát, hozzáállását” (Bird 1990; idézik Barton és Collins, 1993, 203.).

 

A portfólió tartalmazhatja a legjobb(nak vélt) munkákat, vagy pedig azokat, amelyek valamilyen fejlődést, változást, előrehaladást dokumentálnak.

 

 

A portfólió készítésének céljai

 

 

„Alapvetően két céllal készíthetünk portfóliót: értékelési céllal, vagy a tanulás elősegítése érdekében. Az értékelési célú felhasználás során azt akarjuk megállapítani a portfólió segítségével, hogy mit tudnak és mire képesek diákjaink. Ha a tanulás elősegítésére használjuk a portfóliót, akkor pedig az a cél, hogy a diákjaink tanuljanak valamit a portfólió összeállításából” (Arter és mtsai 1995, 2.). /Értelemszerűen a fenti idézetben a diák a tanárjelölt hallgató./

 

A két típus között azonban nincsen merev választóvonal: a tanulási folyamatot bemutató portfóliót is lehet értékelni, illetve az értékelésre összeállított segítségével is lehet tanulni.

 

 

A portfóliók típusai

 

Sokféle portfólió készíthető és alkalmazható a tanulásban, tanításban és a vizsgáztatásban. Mi most Heuer (2000) munkájából idézünk néhányat, olyanokat, amelyekről úgy véljük, hogy a tanári képesítővizsgára készített portfólió mintájává válhatnak.

Eredménybemutató portfólió:

meghatározott típusú dokumentumokat kérnek a portfólióban, amelyeket nem szabad sem kihagyni, sem mással helyettesíteni. Az értékelési kritériumok adottak, de a portfólió készítője számára nem feltétlenül ismertek. Az így elkészített portfóliók jól összehasonlíthatók. (Ilyen például az álláskeresés céljára készített portfólió.)

Tematikus portfólió:

olyan interdiszciplináris portfólió, amelyben a diákok egy bizonyos témával kapcsolatban összegyűjtött ismereteiket mutatják be. Egy ilyen portfólió összeállítása általában több tantárgyban szerzett ismeretek szintetizálását követeli meg. (Például, ha valaki a magyar reformkorról készítene egy tematikus portfóliót, akkor szükségképpen történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti ismeretek összegzésére kellene törekednie.)

Kutatási portfólió:

célja az, hogy bemutassa a tanuló egy kutatási projektjét és annak eredményeit. Ez a portfólió is tematikus, de nem feltétlenül iskolai tárgyak köré szerveződik. A kutatás célja bármi lehet, például a helytörténet bármely szelete, vagy egy író életművének feltárása, esetleg egy társadalmi jelenség, például a futballhuliganizmus vizsgálata.

Projektportfólió:

egy projekt megvalósulásának folyamatát és a tanulónak a projektben játszott szerepét dokumentálja. (Például egy iskolai színielőadás megvalósulását.)

 

Reflektív portfólió:

középpontjában a diák tanulási folyamatainak bemutatása és a diák reflexiói állnak. A cél a tanuló metakognitív készségeinek fejlesztése. A reflektív portfólióból a diák, a tanár, a szülő számára egyaránt kibontakozik a a tanuló portréja: tanulói típusa, tanulási stratégiái, technikái, azok fejlődése, kibontakozása különböző területeken.

Kimeneti portfólió:

az érettségi vizsgát magántanulók esetében helyettesítő portfólió, amely leginkább a szakdolgozatvédésre hasonlít. A tanuló bemutatja egy kutatási projektjének dokumentumait, és megvédi eredményeit.

 

Tehát sokféle lehet a portfólió készítésének a célja, sokféle lehet az alkalmazási lehetőség. A konkrét céltól függ a portfólió pontos tartalma és felépítése. Egy jó portfólióban minden egyes dokumentumnak megvan a funkciója és szolgálja a kitűzött cél(oka)t.

 

 

A portfólió használata a tanárképzésben

 

A portfólióban a tanárjelölt sokféleképpen tudja dokumentálni tanulmányait, gyakorlatait, tanárrá válásának állomásait. Ahhoz, hogy be tudja mutatni tanári kompetenciái fejlődését, tudnia kell, hogy milyen követelményeknek kell egy tanárnak megfelelnie. A követelmények leírására dolgozták ki a sztenderdeket, amelyek leírják mindazt az elméleti- és gyakorlati tudást, amellyel egy tanárnak rendelkeznie kell. A jelöltnek dokumentumokkal és az azokhoz csatolt reflexiókkal kell igazolnia, hogy viselkedése tudatos, és képes a követelményeknek gyakorlatilag is eleget tenni.

 

Falus és Kimmel (2003, 61-62.o.) könyvéből álljon itt az Amerikai Egyesült Államokban az Új Államközi Tanári Értékelési és Támogatási Konzorcium (INTASC) által összeállított sztenderdlista:

 

1) A tantárgy ismerete

A tanár tisztában van az általa tanított tárgy(ak) alapvető fogalmaival, megismerési eszközeivel és struktúrájával, és képes olyan tanulási tapasztalatokat szervezni, amelyek a tanulók számára is értelmezhetőkké teszik a tárgy ezen aspektusait.

 

2) Az emberi fejlődés és tanulásismeret

A tanár tisztában van a gyerekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan tanulási lehetőséget teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését.

3) Az oktatás adaptálása az egyéni szükségletekhez

A tanár tisztában van a tanulók eltérő tanulási képességeivel, megközelítésmódjával, s ezekhez igazodó oktatási helyzeteket teremt.

4) Többféle oktatási stratégia alkalmazása

A tanár az oktatási stratégiák széles körét ismeri és alkalmazza, amelyek előmozdítják a tanulók kritikus gondolkodásának, problémamegoldásának és tevékenységének fejlődését.

5) Motivációs és tanulásszervezési készségek

A tanár tisztában van az egyéni és csoportos motiváció jelentőségével, és képes olyan tanulási környezet megteremtésére, amely kedvez a pozitív társas interakciónak, a tanulásban való aktív részvételnek és az önmotiválásnak.

6) Kommunikációs készségek

A tanár felhasználja a szóbeli, nonverbális és médiakommunikációs technikákat a tanulók aktív felfedezésének, együttműködésének és a támogató osztálytermi interakciónak az előmozdítására.

7) Tervezési készségek

A tanár a tanítást a tantárgy, a tanulók, a közösség és a tantervi célok ismeretére alapozva tervezi.

8) A tanulás értékelése

A tanár tisztában van a formális és nem formális értékelési stratégiákkal, és ezeket alkalmazza is a tanulók folyamatos intellektuális, szociális és fizikai fejlődésének előmozdítása érdekében.

9) Szakmai elkötelezettség és felelősség

A tanár olyan reflektív gyakorlati szakember, aki folytonosan értékeli saját döntéseinek és cselekvéseinek másokra (gyerekek, szülők, kollégák) gyakorolt hatását.

10) Együttműködés

A tanár igyekszik kapcsolatot teremteni kollégáival, a szülőkkel és a környező társadalom különféle képviselőivel annak érdekében, hogy a tanulók számára kedvező feltételeket teremtsen, és tanulásukat elősegítse.

(Cambell és mtsai, 2000, 4-6.)

 

A tanárjelölt feladata tehát az, hogy a portfólióban folyamatosan gyűjtse azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudja a sztenderdek elérése érdekében folytatott munkáját.

 

 

A tanárjelölti portfólió tartalma

 

 

Darling-Hammond és Snyder (2000, 536-537.) háromféle dokumentumtípust sorol fel:

1. a tanítás során készített dokumentumokat (óravázlatokat, kiegészítő anyagokat, dolgozatokat, a tanítványok munkáit, a tanítási óra audio- vagy videofelvételét),

2. a tanárjelölt reflexióit tartalmazó dokumentumokat (tanári tanulási napló, reflektív jegyzetek az egyes dokumentumok magyarázatára),

3. a jelölt tanításáról mások által készített dokumentumokat és értékeléseket.

 

A jelöltnek elég nagy szabadsága van a dokumentumok válogatásában, de az a feladata, hogy portfóliójában a fejlődési útját mások (és az értékelő) számára nyilvánvalóvá, követhetővé tegye. A portfólióhoz bevezetőt kell írni, amelyben leírja alapvető céljait és a portfólió felépítését. Tartalomjegyzéket kell készíteni, világos és áttekinthető rendszerbe kell szervezni (és összefűzni) az anyagot.

Legjobb, ha a felsorolt sztenderdek mindegyikéhez tud dokumentumot csatolni. Végül ugyancsak Falus és Kimmel (2003, 66-68. o.) könyvéből felsorolunk a portfólióban elhelyezhető dokumentumtípusokat. (A „Sztenderdek” oszlopban érdemes megjelölni, hogy az adott dokumentum melyik sztenderd követelményhez tartozik.)

 

 

Dokumentumtípusok	Sztenderdek
Órai megfigyelések rögzített változata(irányulhat gyerekre, tanárra, az egész órai tevékenységre)	1,5,7
Szakcikk összegzése, értékelése
A tanulók értékelése (teszt, feleltetés, portfólió stb.)
Egy gyermek fejlődéséről készült esettanulmány
A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása, az olvasottakra való hivatkozással
Külső szervekkel való kapcsolat dokumentumai
Számítógépes dokumentumok (internetes keresés eredményei)
Egy kooperatív munkát tükröző óra dokumentumai (terv, összegzés)
Bármilyen terv (óra-, tematikus terv, órán kívüli tevékenység terve)
Bármilyen dolgozat, fogalmazvány, ami a sztenderdekkel összefügg
Mindenféle értékelés, amelyet a jelölt bármilyen tanári tevékenységére kapott
Llátogatások dokumentumai, beleértve a jelölt szakmai látogatásait és a gyerekekkel tett látogatásokat is
Közeli és távoli célkitűzések, valamint ezek teljesítése
Speciális bánásmódot igénylő gyerekek számára készített egyéni terv
Gyerekekkel, tanárokkal, szülőkkel készített interjúk
Pedagógiai napló (a gyerekek nevének említése nélkül)
Óravázlat
Levelezés szülőkkel
Az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának bizonyítékai
Előadáson, konferencián készített jegyzetek reflexiókkal
Megfigyelések jegyzőkönyvei
Évfolyamtársak kritikai észrevételei
A jelölt tanításfilozófiájának kifejtése
Fényképek, képek, videofelvételek
Tanulók portfóliói
A jelölt által olvasott és reflektált öt évnél nem régebbi szakcikkek
Valamely probléma megoldásának leírása
Önképzési tervei, elképzelései
Szakmai szervezetben, bizottságban való részvétel
A jelölt által készített anyagok (taneszköz, poszter)
Önkéntes tevékenység leírása

 

 

A jelölt minden egyes dokumentummal kapcsolatban három kérdésre adjon világos eligazítást. A kérdések:

1) mi ez a dokumentum,

2) melyik sztenderdhez kapcsolódik és miért,

3) hogyan mutatja be a fejlődést?

 

 

Irodalom

 

Arter, J. A. és mtsai(1995): Portfolios for Assessment and Instruction. ERIC Digest.

Barton, J.-Collins, A. (1993): Portfolios in Teacher Education. Journal of Teacher Education, 44/3, 200-210.

Cambell, D.- Melenyzer, B.- Nettles, D.- Wyman, R. jr. (2000): Portfolio and Performance Assessment in in Teacher Education. Allyn and Bacon, Boston.

Darling-Hammond, L.- Snyder, J. (2000): Authentic Assessment of Teaching in Context. Teaching and Teacher Education, vol. 16. 525-545.

Falus Iván- Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, ELTE, BTK, Neveléstudományi Intézet.

Heuer, L. (2000): The Homeschooler’s Guide to Portfolios and transcripts. IDG Books Worldwide, Foster City.