Az oktató és a kurzus adatai: |
|
a kurzus címe |
A XIX. század világirodalma |
az oktató neve |
Fogarasi György |
az oktató beosztása |
egyetemi docens |
az oktató tanszéke |
Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék |
az oktató ímélcíme |
fogarasi@hung.u-szeged.hu |
az óra helye |
Aud. Max. |
az óra időpontja |
szerda 8:00-9:30 |
A kurzus leírása: |
|
rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás |
Az előadás első fele az európai és amerikai romantika irodalmát, kritikai fejleményeit és filozófiai tétjeit tárgyalja huszadik századi visszhangjuk tükrében. Az előadás második fele a realizmus, naturalizmus és szimbolizmus irodalmának vizsgálatán keresztül a modernitást megalapozó tendenciákat járja körbe. |
részletes (hetekre bontott) tematika |
febr7 Bevezetés: romantika febr14 Német romantika (Novalis, F. Schlegel, Hoffmann) febr21 Német romantika (Hölderlin, Kleist) febr28 Angol romantika (Wordsworth, Coleridge) márc7 Angol romantika (P. B. Shelley, Keats, Byron) márc14 Angol és amerikai romantika (Mary Shelley, Poe) márc21 Orosz és lengyel romantika (Puskin, Mickiewicz) [márc28 szünet] ápr4 Francia romantika (Hugo, Vigny) ápr11 Bevezetés: realizmus, naturalizmus, szimbolizmus; Angol realizmus (Dickens, Thackeray) ápr18 Francia szimbolizmus (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud) ápr25 Francia realizmus (Balzac, Stendhal, Flaubert) máj2 Orosz realizmus (Turgenyev, Goncsarov, Tolsztoj, Dosztojevszkij) máj9 Orosz realizmus (Turgenyev, Goncsarov, Tolsztoj, Dosztojevszkij) máj16 Realista és szimbolista dráma (Ibsen, Csehov, Strindberg) |
Olvasmányok, kiegészítő anyagok: |
|
a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel) |
CooSpace |
kötelező olvasmányok (ha vannak) |
Kötelező primér olvasmányok
Novalis: Töredékek (in A romantika), Himnuszok az éjszakához (in Versek) August Wilhelm Schlegel – Friedrich Schlegel: 116. és 206. Athenäum töredék (in Válogatott esztétikai írások) Friedrich Schlegel: Az érthetetlenségről (in Kultusz és áldozat) Hoffmann: Brambilla hercegnő Hölderlin: Hüperión, versek (Hüperión sorsdala, Békeünnep, Mint ha ünnep-hajnalban) Kleist: A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben (in Esszék, anekdoták, költemények), Kohlhaas Mihály, A chilei földrengés Heine: versek (A dal szárnyára veszlek, A Loreley, Irányköltészet) Wordsworth: versek (Szemrehányás és felelet, Visszaadva a kölcsönt, Sorok a tinterni apátság fölött, Heten vagyunk), Bevezető megjegyzés a Lírai balladákhoz (in A romantika) Coleridge: versek (Az eolhárfa, Kubla Kán, Rege a vén tengerészről), A Kubla kán elé írt prózaszöveg (in Angol romantika), Az államférfi kézikönyve: Szimbólum és allegória (in Angol romantika), Biographia Literaria (XIII. és XIV. fej.) (in Angol romantika) Byron: Don Juan (Ajánlás, Első ének: I–XVII.) Percy Bysshe Shelley: versek (Wordsworthhöz, Mont Blanc, Óda a nyugati szélhez), A költészet védelme (in Angol romantika) Keats: versek (Óda egy csalogányhoz, Óda egy görög vázához, A szonettről, Föltehetőleg Fanny Brawne-hoz írott sorok) Mary Shelley: Frankenstein Poe: A holló, A műalkotás filozófiája, A Maelström poklában, A Morgue utcai kettős gyilkosság, Az ellopott levél Hugo: versek (A dzsinnek, Egy flamand ablak üvegére, Stella, Szóljatok szüntelen, A koldus, Az éj, az éj, az éj), A párizsi Notre-Dame / A nyomorultak Vigny: versek (A farkas halála, Mózes) Puskin: Anyegin Mickiewicz: versek (Óda az ifjúsághoz, A hableány, Farys) Dickens: Szép remények / Twist Olivér Thackeray: Hiúság vására Stendhal: Vörös és fekete / A pármai kolostor Balzac: Goriot apó, Előszó az Emberi színjátékhoz Flaubert: Bovaryné Baudelaire: A romlás virágai Verlaine: versek (Őszi chanson, Költészettan, Szövegtelen románcok) Rimbaud: versek (Az akasztottak bálja, Kóborlásaim, A részeg hajó, A magánhangzók szonettje), Egy évad a pokolban Zola: Nana Gogol: Az orr, A köpönyeg Goncsarov: Oblomov Tolsztoj: Háború és béke / Anna Karenina Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés / A Karamazov-testvérek Csehov: Sirály Ibsen: Nóra (A babaház) Strindberg: Az apa
Kötelező szekundér olvasmányok Paul de Man: „A temporalitás retorikája” (in Az irodalom elméletei I., szerk. Thomka Beáta)
+ 3 tanulmány az alábbi antológiákból: Újragondolni a romantikát: koncepciók és viták a XX. században, szerk. Hansági Ágnes és Hermann Zoltán (2004) – Oskar Walzel, Karl Heinz Bohrer, Arthur O. Lovejoy, René Wellek, Paul de Man, Jerome J. McGann, Robert J. Griffin és Igor P. Szmirnov írásai Romantika: világkép, művészet, irodalom, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Hajdú Péter (2001) – Szegedy-Maszák Mihály, Földényi F. László és Kulcsár Szabó Ernő írásai A romantika tétjei, szerk. Fogarasi György (Helikon 2000/1–2) – Fogarasi György, Cynthia Chase, Raymond Williams, Neil Hertz és Paul de Man írásai
|
ajánlott olvasmányok (ha vannak) |
Ajánlott szekundér olvasmányok
Németh G. Béla: Az egyensúly elvesztése: a német romantika Weiss János: Mi a romantika? (Filozófiai tanulmányok) Zoltai Dénes: „Romantikus kamaszévek” (in A. W. Schlegel – F. Schlegel: Válogatott esztétikai írások) Kocziszky Éva: Hölderlin: költészet a sötét Nap fényénél Földényi F. László: Szavak hálójában: Heinrich von Kleist Péter Ágnes: Roppant szivárvány: a romantikus látásmódról Péter Ágnes: „Mi az angol romantika?” (in Angol romantika: esszék, naplók, levelek, szerk. Péter Ágnes) Szenczi Miklós: „Coleridge irodalomesztétikája” (in uő: Valósághűség és képzelet) Séllei Nóra: „A szörny(űség) kibenléte − Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz” (in uő: Lánnyá válik, s írni kezd: 19. századi angol írónők) Fogarasi György: „Materializmus és historizmus – a romantika diskurzusában” (in uő: Rátévedések) Bényei Tamás: „Balzac és az eredeti tőkefelhalmozás” (in uő: Archívumok) Fried István: „Az irodalom tündöklésének és bukásának regénye (Honoré de Balzac: Elveszett illúziók)” (in uő: Tíz híres regény) Lukács György: Balzac, Stendhal, Zola, Nagy orosz realisták Paul de Man: „A szimbolizmus kettős aspektusa” (in uő: Olvasás és történelem) Jean Cassou: A szimbolizmus enciklopédiája Maurice Sérulloz: Az impresszionizmus enciklopédiája Walter Benjamin: „Motívumok Baudelaire költészetében” (in uő: Kommentár és prófécia) Walter Benjamin: „A második császárság Párizsa Baudelaire-nél” (in uő: Angelus Novus) Mihail Bahtyin: A műfaj és a szüzsé-szerkezet sajátosságai Dosztojevszkij műveiben
+ szemelvények az alábbi kötetekből: Horváth Károly: A romantika Czine Mihály: A naturalizmus Komlós Aladár: A szimbolizmus
|