az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

A XIX. század világirodalma

az oktató neve

Fogarasi György

az oktató beosztása

egyetemi adjunktus

az oktató tanszéke

Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

az oktató ímélcíme

fogarasi@hung.u-szeged.hu

az óra helye

TIK, Nagyelőadó

az óra időpontja

szerda 8:00-9:30

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Az előadás első fele az európai és amerikai romantika irodalmát, kritikai fejleményeit és filozófiai tétjeit tárgyalja huszadik századi visszhangjuk tükrében. Az előadás második fele a realizmus, naturalizmus és szimbolizmus irodalmának vizsgálatán keresztül a modernitást megalapozó tendenciákat járja körbe.

részletes (hetekre bontott) tematika

febr6 Bevezetés: romantika

febr13 Német romantika (Novalis, F. Schlegel, Hoffmann)

febr20 Német romantika (Hölderlin, Kleist)

febr27 Angol romantika (Wordsworth, Coleridge)

márc6 Angol romantika (P. B. Shelley, Keats, Byron)

márc13 Angol és amerikai romantika (Mary Shelley, Poe)

márc20 Francia romantika (Hugo, Vigny)

[márc27 szünet]

ápr3 Orosz és lengyel romantika (Puskin, Mickiewicz)

ápr10 Bevezetés: realizmus, naturalizmus, szimbolizmus; Angol realizmus (Dickens, Thackeray)

ápr17 Francia szimbolizmus (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)

ápr24 Francia realizmus (Balzac, Stendhal, Flaubert)

[máj1 ünnep]

máj8 Orosz realizmus (Turgenyev, Goncsarov, Tolsztoj, Dosztojevszkij)

máj15 Realista és szimbolista dráma (Ibsen, Csehov, Strindberg)

olvasmányok, kiegészítő anyagok

a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel)

CooSpace

kötelező olvasmányok (ha vannak)

Kötelező primér olvasmányok

Novalis: Töredékek (in A romantika), Himnuszok az éjszakához (in Versek)

August Wilhelm Schlegel – Friedrich Schlegel: 116. és 206. Athenäum töredék (in Válogatott esztétikai írások)

Friedrich Schlegel: Az érthetetlenségről (in Kultusz és áldozat)

Hoffmann: Brambilla hercegnő

Hölderlin: Hüperión, versek (Hüperión sorsdala, Békeünnep, Mint ha ünnep-hajnalban)

Kleist: A gondolatok fokozatos kialakulásáról beszéd közben (in Esszék, anekdoták, költemények), Kohlhaas Mihály, A chilei földrengés

Heine: versek (A dal szárnyára veszlek, A Loreley, Irányköltészet)

Wordsworth: versek (Szemrehányás és felelet, Visszaadva a kölcsönt, Sorok a tinterni apátság fölött, Heten vagyunk), Bevezető megjegyzés a Lírai balladákhoz (in A romantika)

Coleridge: versek (Az eolhárfa, Kubla Kán, Rege a vén tengerészről), A Kubla kán elé írt prózaszöveg (in Angol romantika), Az államférfi kézikönyve: Szimbólum és allegória (in Angol romantika), Biographia Literaria (XIII. és XIV. fej.) (in Angol romantika)

Byron: Don Juan (Ajánlás, Első ének: I–XVII.)

Percy Bysshe Shelley: versek (Wordsworthhöz, Mont Blanc, Óda a nyugati szélhez), A költészet védelme (in Angol romantika)

Keats: versek (Óda egy csalogányhoz, Óda egy görög vázához, A szonettről, Föltehetőleg Fanny Brawne-hoz írott sorok)

Mary Shelley: Frankenstein

Poe: A holló, A műalkotás filozófiája, A Maelström poklában, A Morgue utcai kettős gyilkosság, Az ellopott levél

Hugo: versek (A dzsinnek, Egy flamand ablak üvegére, Stella, Szóljatok szüntelen, A koldus, Az éj, az éj, az éj), A párizsi Notre-Dame / A nyomorultak

Vigny: versek (A farkas halála, Mózes)

Puskin: Anyegin

Mickiewicz: versek (Óda az ifjúsághoz, A hableány, Farys)

Dickens: Szép remények / Twist Olivér

Thackeray: Hiúság vására

Stendhal: Vörös és fekete / A pármai kolostor

Balzac: Goriot apó, Előszó az Emberi színjátékhoz

Flaubert: Bovaryné

Baudelaire: A romlás virágai

Verlaine: versek (Őszi chanson, Költészettan, Szövegtelen románcok)

Rimbaud: versek (Az akasztottak bálja, Kóborlásaim, A részeg hajó, A magánhangzók szonettje), Egy évad a pokolban

Zola: Nana

Gogol: Az orr, A köpönyeg

Goncsarov: Oblomov

Tolsztoj: Háború és béke / Anna Karenina

Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés / A Karamazov-testvérek

Csehov: Sirály

Ibsen: Nóra (A babaház)

Strindberg: Az apa

Kötelező szekundér olvasmányok

Paul de Man: „A temporalitás retorikája” (in Az irodalom elméletei I., szerk. Thomka Beáta)

+ 3 tanulmány az alábbi antológiákból:

Újragondolni a romantikát: koncepciók és viták a XX. században, szerk. Hansági Ágnes és Hermann Zoltán (2004)

– Oskar Walzel, Karl Heinz Bohrer, Arthur O. Lovejoy, René Wellek, Paul de Man, Jerome J. McGann, Robert J. Griffin és Igor P. Szmirnov írásai

Romantika: világkép, művészet, irodalom, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Hajdú Péter (2001)

– Szegedy-Maszák Mihály, Földényi F. László és Kulcsár Szabó Ernő írásai

A romantika tétjei, szerk. Fogarasi György (Helikon 2000/1–2)

– Fogarasi György, Cynthia Chase, Raymond Williams, Neil Hertz és Paul de Man írásai

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

Ajánlott szekundér olvasmányok

Németh G. Béla: Az egyensúly elvesztése: a német romantika

Weiss János: Mi a romantika? (Filozófiai tanulmányok)

Zoltai Dénes: „Romantikus kamaszévek” (in A. W. Schlegel – F. Schlegel: Válogatott esztétikai írások)

Kocziszky Éva: Hölderlin: költészet a sötét Nap fényénél

Földényi F. László: Szavak hálójában: Heinrich von Kleist

Péter Ágnes: Roppant szivárvány: a romantikus látásmódról

Péter Ágnes: „Mi az angol romantika?” (in Angol romantika: esszék, naplók, levelek, szerk. Péter Ágnes)

Szenczi Miklós: „Coleridge irodalomesztétikája” (in uő: Valósághűség és képzelet)

Séllei Nóra: „A szörny(űség) kibenléte − Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz” (in uő: Lánnyá válik, s írni kezd: 19. századi angol írónők)

Fogarasi György: „Materializmus és historizmus – a romantika diskurzusában” (in uő: Rátévedések)

Bényei Tamás: „Balzac és az eredeti tőkefelhalmozás” (in uő: Archívumok)

Fried István: „Az irodalom tündöklésének és bukásának regénye (Honoré de Balzac: Elveszett illúziók)” (in uő: Tíz híres regény)

Lukács György: Balzac, Stendhal, Zola, Nagy orosz realisták

Paul de Man: „A szimbolizmus kettős aspektusa” (in uő: Olvasás és történelem)

Jean Cassou: A szimbolizmus enciklopédiája

Maurice Sérulloz: Az impresszionizmus enciklopédiája

Walter Benjamin: „Motívumok Baudelaire költészetében” (in uő: Kommentár és prófécia)

Walter Benjamin: „A második császárság Párizsa Baudelaire-nél” (in uő: Angelus Novus)

Mihail Bahtyin: A műfaj és a szüzsé-szerkezet sajátosságai Dosztojevszkij műveiben

+ szemelvények az alábbi kötetekből:

Horváth Károly: A romantika

Czine Mihály: A naturalizmus

Komlós Aladár: A szimbolizmus