Dr. Sághy Miklós
az oktató és a kurzus adatai |
|
a kurzus címe |
Bevezetés a filmelméletbe |
az oktató neve |
Dr. habil. Sághy Miklós |
az oktató beosztása |
egyetemi docens |
az oktató tanszéke |
Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék |
az oktató ímélcíme |
saghy.miklos@gmail.com |
az óra helye |
Kristó terem |
az óra időpontja |
szerda, 18:00 - 19:30 |
a kurzus leírása |
|
rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás |
A Bevezetés a filmelméletbe című kurzus célkitűzése, hogy áttekintést nyújtson a filmelmélet-történet főbb irányzatairól, iskoláiról. A megközelítésmód két alapvető szempontot foglal magában: egyfelől történelmi személetet, mely a filmelmélet-írók munkáit megjelenésük időrendjének figyelembe vételével tárgyalja, másfelől probléma orientáltságot, miszerint az újra és újra megjelenő elméleti kérdések (mint pl. a film valósághoz való viszonya) egymással összefüggésben, egymással dialógusba állítva kerülnek tárgyalásra. A kurzus főbb témakörei: 1. a film mint médium 2. a film valósághoz való viszonya 3. a film és az avantgárd elméleti elképzelések 4. a film és a montázs 5. a szerző megjelenése 6. strukturalizmus módszerei a filmelméletben 7. a kritikai szempontok megjelenése a filmelméletben |
részletes (hetekre bontott) tematika |
1. hét: A filmelmélet helye a filmtudományban 2. hét: Medialitás; a film médiuma 3. hét: A film jelteremtő apparátusa 4. hét: A kezdetektől az első filmelméleti munkákig 5. hét: Avantgard filmelméletek (francia impresszionizmus, absztrakt film, futurizmus, szürrealizmus, dada) 6. hét: Az orosz montázselméletek (Vertov, Kulesov, Pudovkin, Eisenstein) 7. hét: Formanyelvi megközelítés (Balázs Béla, Rudolf Arnheim, Hugo Münsterberg) 8. hét: Filmelméleti realizmus (André Bazin, Siegfried Kracauer) 9. hét: A szerzői elmélet 10. hét: Strukturalizmus és filmszemiotika (Christian Metz) 11. hét: Pszichoanalízis és filmelmélet 12. hét: Feminizmus és filmelmélet |
olvasmányok, kiegészítő anyagok |
|
a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel) |
- |
kötelező olvasmányok (ha vannak) |
Nemeskürty István: A mozgókép esztétikája a kezdetektől az első filmelméleti könyvekig (1907-1915). In: Filmtudományi Szemle 1. Magyar Filmtudományi Intézet, Budapest, 1972. 41-67.
Richter, Hans: A dada és a film. In: Metropolis, 2000/3. 44-46.
A futurista film kiáltványa. In: Metropolis, 1997tél – 1998 tavasz. 10-12.
Eisenstein, Szergej: Montázs 1938. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok. Áron Kiadó, Budapest, 1998. 151-184.
Balázs Béla: Látható ember. A film szelleme. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 52-61., 62-69., 159-171.
Arnheim, Rudolf: A film mint művészet. Gondolat Kiadó, Budapest, 1985. 17-38.
Bazin, André: A fénykép ontológiája (16-23.), A filmnyelv fejlődése (24-43.), Tilos a montázs (48-59.) In: Bazin: Mi a film? Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Truffaut, Francois: A szerzők politikája. In: Francois Truffaut. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 67-74.
Metz, Christian: A denotáció problémái. Ill. A film strukturális vizsgálata. In: A mozgókép szemiotikája. Szerk. Hoppál Mihály – Szekfű András. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtára, Budapest, 1974. 73-99., 101-115.
Baudry, Jean-Louis: Az apparátus. In: Metropolis 1999/nyár 10-23.
Doane, Mary-Ann: Film és maszk. A női néző elmélete. In: Metropolis 2000/4 24-36.
Nánay Bence: A beállítás és ellenbeállítás filozófiája. A varratelmélet kritikai vizsgálata. In: Metropolis 2005/1. 8-20. |
ajánlott olvasmányok (ha vannak) |
Andrew, Dudley J.: The Major Film Theories. An Introduction. Oxford University Press, London-Oxford-New York, 1976.
Bordwell, David - Carroll Noel (szerk.): Post-Theory: Reconstructing Film Studies. University of Wisconsin Press, Madison, 1996.
Bujdosó Dezső (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
Casetti, Francesco: Filmelméletek 1945-1990. Osiris, Budapest, 1998.
Hill, John – Church Gibson, Pamela (szerk.): The Oxford Guide to Film Studies. Oxford University Press, New York, 1998.
Nelmes, Jill (szerk.): An Introduction to Film Studies. Routlege, London, 1996. |