16-17. századi vallásfilozófiai laboratórium: Erdély - 2018. november 7.

Balázs Mihály és Molnár Dávid közös előadása az AudMax Estéken


balazsmihalyBalázs Mihály


Irodalomtörténész, Magyar Irodalmi Tanszék professor emeritusa, a Bibliotheca Dissidentium c. sorozat magyarországi szerkesztője. Fő kutatási területe az erdélyi reformáció irányzatainak kialakulása és intézményesülése, valamint a protestáns-katolikus vallási polémiák dokumentumainak feltárása és értelmezése. Legfrissebb könyve: Hitújítás és egyházalapítás között: Tanulmányok az erdélyi unitarizmus 16–17. századi történetéről (2016).



Az előadás tartalma:

Jól ismert, hogy a 16. század derekára önállóvá vált Erdélyi fejedelemség kivételesen toleráns ország volt. Az is tudott, hogy itt a reformáció olyan irányzatai is meg tudtak gyökeresedni, amelyek Nyugat-Európában üldözöttekké váltak. Az előadás azt villantja fel, hogy Erdély nem csupán menedékhely volt sok izgalmas gondolkodó számára, hanem –különösen az unitárius felekezet bizonyos intézményei – valóságos műhelyként funkcionáltak. A felekezeti gyűlölködést megszüntetni akaró, újító szemléletű, zömmel csak kéziratban terjeszthető latin nyelvű művek sora született ebből az együttműködésből, amelyek közül néhányból magyar nyelvű változat is készült. Néhány szegedi szakértő nem habozik a 17. századi Hollandiában tapasztalhatóhoz hasonlítani ezt a szellemi forrongást, amelynek eredményei azonban nem épültek be az európai eszmetörténeti folyamatba. Az utólagos pótlás a „régi magyar irodalmi” tanszéki szakembergárda fontos feladata.


Molnár Dávid 


molnarMűvelődés- és irodalomtörténész, 2016-tól az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének tanársegédje. Kutatási területe az erdélyi unitárius egyház 17. századi története és a magyar irodalom 16–17. századi története. 2015-ben Nemzeti Kiválóság Díjban részesült. Könyve: „…az nagy tengerből való folyóvíznek sebessége”, Kolozsvári unitárius levéltári dokumentumok és nyomtatványok gyűjteménye Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek korából (1613–1648).


Az előadás tartalma:

Az előadásban, amely szervesen kapcsolódik majd a Balázs Mihály által elmondottakhoz, az erdélyi unitárius egyház 17. századi történetéről lesz szó. Arról, hogy a reformátusok hogyan értek el egyre erőteljesebb sikereket azokkal az unitáriusokkal szemben, akik dogmatikai szempontból – páratlanul izgalmas módon – a legkevésbé sem alkottak egynemű egyházat (hozzájuk tartoztak például a rendkívül radikálisnak tartott szombatosok is). A különböző unitárius áramlatoknak ugyan kialakult valamiféle egysége a 17. század első harmadában, ez azonban olyannyira labilis volt, hogy az 1630-as évek közepére a szükségszülte, de a puszta fennmaradást és a sokszínűséget biztosító harmonikus egyensúly megbomlott, s az unitáriusok ügye egészen odáig fajult, hogy 1638-ban hitelveiket az ún. dési per során hihetetlen erőszakossággal korlátozták. Helyzetük ezután – néhány rövidebb időszak kivételével – egyre csak romlott, pozitív változásokat az unitáriusság csak a 17. század végi hatalomváltás után élt meg, ám ekkor már nem tudta visszaszerezni mindazt, ami a 16. század végétől fokozatosan elveszett.


Friss Hírek

Friss Hírek RSS

boritokep__12_

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Pszichológiai Intézete ügyvivő szakértő/intézeti ügyintéző munkatársat keres, határozatlan idejű munkaviszonyra.


Jelentkezési határidő: 2024. április 10. (szerda)